Délvidéken hazavárják a magyarokat

 

Budapesten a Magyarok Házában július 20-án közös sajtótájékoztatót tartott a magyarországi központú Délvidéki Magyarok Közössége (DMK) és a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) nemrégiben létrehozott Európa-platformja. A két szervezet hazatérésre szólította föl az elmúlt tíz esztendő folyamán elvándorolt mintegy 100 ezer délvidéki magyart. Kasza József, a Milosevic-rezsimmel ápolt jó kapcsolatairól, illetve szerteágazó és kétes üzleteiről elhíresült VMSZ-elnök máris elhatárolta magát a sajtótájékoztatón részt vettektől és azok célkitűzéseitől.


Andrási Attila, a DMK elnöke bevezető szavaiban kijelentette: a szervezete és a VMSZ Európa-platformja között született együttműködéssel szeretnék elősegíteni, hogy az elmúlt egy évtized folyamán elmenekült vagy elköltözött, mintegy 100 ezernyi délvidéki magyar minél nagyobb számban települhessen vissza a szülőföldjére. Andrási szerint meg kell állítani a szerbek által foganatosított etnikai tisztogatást, illetve föl kell számolni annak minden következményét, mert az egy évtizede tartó délszláv válság nem végződhet úgy, hogy a korábbi etnikai arányok megváltoztatása végérvényes maradjon. A DMK elnöke hangsúlyozta: a két együttműködő magyar szervezet közös célja, hogy mindenki – magyarok és nem magyarok – visszatérhessen arra a területre, ahol 1991 előtt élt. Andrási bejelentette, hogy a DMK az egyik megvalósítható megoldásnak tartja a kisebbségi területek föderalizálását a leendő délszláv állam keretén belül, ahol biztosítanák a Délvidéken élő összes kisebbség alapvető emberi és közösségi jogait.
Varga Tibor, a VMSZ Európa-platformjának elnöke elmondta: az egy éve szerveződő platform a nemzeti-keresztény irányvonalat képviseli, és igyekszik pótolni a VMSZ-nek a valódi érdekvédelemre vonatkozó hiányosságait. Az elnök kiemelte, a baloldali elhúzással is küszködő VMSZ-en belül manapság öncélú pártépítés folyik.
Márton Zoltán, a DMK alelnöke a Délvidéken még létező magyar vállalkozók gazdasági támogatásáról, illetve a válság esztendeiben elsorvadt magánvállalkozások újjáélesztésének szükségességéről beszélt. A Milosevic-rezsim remélhető távozása után Délvidéken is a piacgazdaság újjáélesztése lesz a legfontosabb gazdasági teendő, amelynek kivitelezéséhez nagyban hozzájárulhatnának az időközben Magyarországra áttelepült délvidéki magyar vállalkozók. Kis-Jugoszláviában megindult a privatizációs folyamat, s ezért a DMK keresi azokat a Magyarországon élő és jugoszláv állampolgársággal is rendelkező magyarokat, akik kivennék részüket a szülőföldön zajló magánosítás folyamatából.
A cél az, hogy a meghirdetett, privatizálandó cégeket és más vagyont lehetőleg délvidéki magyar irányítás alá helyezzék, ami által megállítható lenne a gazdasági indíttatású elvándorlás, illetve haza lehetne csábítani a már eltávozott délvidéki magyarokat.
Mauer Oszkár, a DMK elnökségi tagja is gazdasági oldalról közelítette meg a Délvidék magyarságának problémáját, amikor kijelentette, hogy az európai normák kialakításának céljával ezen a vidéken is létre kell hozni az úgynevezett kistérségeket. Mauer hangsúlyozta: az eleve európai beállítottságú, az ottani magyarság ezen a téren máris lépéselőnyben van a többi nemzetiségekkel szemben.
Dr. Ricz György orvos Óbecséről a délvidéki magyarság egészségi állapotáról szólva elmondta: a jugoszláv állami intézmények nem nagyon foglalkoznak a nemzeti közösségekkel. Az orvos bejelentette, hogy az Európa-platform szeretne létrehozni egy olyan népjóléti irodát, amely számba venné az ottani magyarokat és föltérképezné a leggyakoribb betegségeiket.
Pataki Tibor zentai gimnáziumi tanár azt mondta, hogy a délvidéki magyar oktatás szétverését elsősorban a tanintézmények igazgatóinak központi kinevezésével és a magyarnyelvű oktatás megszüntetésével viszik végbe. Pataki úgy vélte, a délvidéki magyarság intellektuális és gazdasági helyzetét erős magyar gimnáziumok és szakmunkásképző iskolák létrehozásával lehetne megszilárdítani.
Knézi Péter jogi képviselő Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása utáni esetleges határzár okozta problémákra hívta föl a figyelmet. Knézi szerint az úgynevezett státustörvény megfelelő megfogalmazásban elfogadható keretet adhatna a magyarok szabad határátlépésére, illetve az anyaország oktatási és a kulturális segítségnyújtására.
Czabafy Ágnes, az Európa-platform kulturális bizottságának vezetője fájdalmát fejezte ki amiatt, hogy a délvidéki magyarok tömegesen vándoroltak el Magyarországra, és még távolabbi helyekre is. A zentai közéleti vezető a kivándorlás egyetlen pozitívumaként azt nevezte meg, hogy a délvidékiek Magyarországon legalább megmaradnak magyaroknak.
– Mi otthon maradtunk a szülőföldünkön azért, hogy talán egyszer olyan körülményeket teremthetünk, hogy szívesen jöhetnek haza azok, akikről tudjuk, bármilyen fogadtatásban is részesüljenek, köszönjük ezt az anyaországnak, mégis honvággyal gondolnak a szülőföldre. Visszavárjuk őket egyelőre az ünnepekre, majd ezután a hétköznapokra is – mondta Czabafy Ágnes.

Hering

http://www.magyarforum.hu/forum/2000/30/xii303.htm